Nem árt az óvatosság – szúnyogok által terjesztett súlyos trópusi betegségek jelentek meg Magyarországon

A globális felmelegedés és a fertőzéseket terjesztő szúnyogpopulációk terjedése miatt már Közép-Európában sem vagyunk teljesen biztonságban.

Olaszországból és Horvátországból is ijesztő hírek érkeztek.
Olaszországban meghalt egy idős nő nyugat-nílusi vírus okozta fertőzésben. A 82 éves asszony, aki a Rómától északra fekvő Nerola településen élt, a múlt héten került kórházba, miután lázas lett. A hivatalos adatok szerint Róma térségében hat másik megbetegedést is megerősítettek. Egy 63 és egy 72 éves beteg kórházba került, kritikus állapotban vannak. A hatóságok munkacsoportot hoztak létre a járvány kezelésére.
Rusvai Miklós virológus az InfoRádióban az esetek kapcsán közölte,
a nyugat-nílusi láz Európa-szerte már meglehetősen gyakori, Magyarországon is rendszeresen előfordul,
északi elterjedésének határa már Lengyelország vonalában van.
A szakértő azt is ismertette, hogy Magyarországon 2002 óta minden évben előfordulnak megbetegedések, de haláleset eddig csak egyszer történt, 2022-ben. A mediterrán országokban viszont évente átlagosan egy-két tucatnyi haláleset van:
Olaszországban tavaly több mint 400, Görögországban több mint 200 halálos megbetegedést regisztráltak.
A fertőzés általában nagyon enyhe tünetekkel vagy tünetmentesen zajlik. Esetleg enyhe légzőszervi tünetek vannak, de amikor az úgynevezett neuroinvazív törzsek okoznak fertőzést, akkor agyvelőgyulladás is kialakulhat, ez az, ami végzetes kimenetelű lehet – magyarázta az egyetemi tanár.
Rusvai azt is hangsúlyozta, hogy a vírus kizárólag szúnyogokkal terjed, és ezért szezonális:
július közepén jelentkeznek az első megbetegedések, mert addigra szaporodnak el a terjesztő szúnyogok, és egészen november közepéig tartanak a megbetegedések. A virológus azt is elmondta, hogy azt nem lehet befolyásolni, hogy milyen tüneteket okoz a vírus, ez csak a terjesztett vírustörzsön múlik.
Ezt is ajánljuk a témában
A globális felmelegedés és a fertőzéseket terjesztő szúnyogpopulációk terjedése miatt már Közép-Európában sem vagyunk teljesen biztonságban.
Ezzel párhuzamosan Horvátországban lépfene okozott riadalmat és elhullást a marhaállományban. Split-Dalmát és Sibenik-Knin megyében a hatóságok korlátozási zónákat hoztak létre és megkezdték az állatok oltását. A Horvát Állatorvosi Intézet (HVI) péntek este jelentette be, hogy lépfenefertőzést erősítettek meg Vrlika járásban, szombaton pedig két újabb pozitív eredményt regisztráltak a Maovica település környékéről származó elhullott szarvasmarhákból vett mintákban.
A lépfenét a Bacillus anthracis baktérium okozza, amely arról ismert, hogy rezisztens spórákat termel, amelyek évtizedekig is életben maradhatnak a talajban.
A betegség házi- és vadon élő állatokban (szarvasmarha, juh, kecske, ló, sertés és vad) fordul elő, de emberre is átterjedhet.
A műsorban elhangzott, hogy a különböző fajok különböző mértékben fogékonyak, a legfogékonyabb a szarvasmarha és a juh, a kérődzők. „Ennél jóval kevésbé fogékony a sertés és az ember, és szinte teljesen rezisztensek vagy nagyon ellenállóak a húsevők, illetve a madárfajok” – magyarázta Rusvai Miklós.
A szakértő elmondta, az emberre a legveszélyesebb az úgynevezett tüdőlépfene, de csak nagyon ritkán fordul elő. Rusvai itt emlékeztetett, hogy ezzel támadnak, amikor politikusoknak vagy közszereplőknek fehér porral teli borítékokat küldenek:
ez a a lépfene-baktérium spórája, amely rendkívül ellenálló, évtizedekig fertőzőképes maradhat.
A szakértő rámutatott, hogy amikor egy-egy ilyen megbetegedés történik állatok körében, általában egy korábban fertőzött állatról terjed tovább a kór, például egy dögkútból vagy egy árvíz által a talajból kimosott tetemmel.
„Emberbe vagy sebfertőzéssel, vagy a fertőzött állatok boncolása révén juthat be, ezért vágóhídi munkások, illetve bőr- és szőrfeldolgozók szoktak fertőződni. A sebfertőzések viszonylag könnyen kezelhetők, a tüdőlépfene az, ami esetleg végzetes lehet” – hangsúlyozta Rusvai Miklós.
Nyitókép illusztráció. Fotó: MTI/EPA/Jeffrey Arguedas